Avagy: Útmutató vállalkozóknak hogyan juthatnak tripla nyereséghez, alig pár emberélet árán.
Ez bizony nem vicc, sajnos éppen megtörténik, és rohadtul nem érdekel senkit...
Miért? Mert ha nem a te kerted végébe telepít valaki ilyet, az téged nem zavar, a hatóságokat még kevésbé, a média meg a politikával van elfoglalva,meg a Berki heréjével....
A Történet a következő
Vácott a kertvárosi részen, jelenleg egy bányatórendszer található. Ennek egy része mára horgásztó, egy másik részén Jet-skizők,a többi részén meg az állat és növényvilág osztozik. Sokkal kiterjedtebb flóra és fauna van itt mint a nemzeti park ártéri tanösvényén! Rengeteg a védett vagy fokozottan védett állat él itt évek óta.
Dr.Bóth János, polgármester, szavai Vác,2009 május 14 csütörtök
"Most eljutottunk, néhány évvel a bezárás előtt, ahhoz a fázishoz, hogy el tudjuk mondani a tulajdonosnak, ha be akarja fejezni a bányászkodást, akkor a bányászkodás befejezése után, mi milyen területhasználatot tudunk támogatni. Most ugye ez jó lehetőséget ad a Gyakorló Város Program keretében a kertészeti egyetem tájépítész hallgatóinak, hogy ezen a területen is igen komoly feladatba vágva, kipróbálják magukat. Tehát ha mi azt mondjuk, hogy ilyen típusú telekfelhasználást tudunk támogatni, és akkor ezt a különböző területrendezési elképzeléseinkbe, építési szabályzatunkba foglaljuk, akkor ez követelményként jelenik meg a tulajdonos előtt. "
Bóth János komolyan gondolta amit mondott és gyönyörű, a területet mindenki számára elfogadható módon hasznosító pályaművek születtek. Ekkor úgy tűnt a város legszebb része lesz itt, olyan amire mindannyian büszkék lehetünk. Sokáig tartana a tervezetek előnyeit felsorolni ezért most nem tenném, már csak azért sem mert mindebből úgy tűnik semmi sem lesz.
A szóban forgó terület a Váci 4 számú kavicsbánya egésze, amely a Déli lakóterületek között nyugatról belterülettel közvetlenül határos, keletről a külterületi lakóházaktól mindössze a vasúti sínek választják el, déli része pedig a DCM horgásztó, ami talán az egyetlen olyan része a bányának amelyet valóban hosszú távú fenntarthatósági szempontok alapján működtet a DCM HE.
A telek tulajdonosa a fenti beszéd után 7 évig várta, hogy a váci képviselő testület valamilyen elképzelést megfogalmazzon, és a területet a város és a környéken lakók számára elfogadható módon hasznosítsa. 7 évig nem történt semmi.
A DDC kft 2016.02.19.-én a 4számú kavicsbánya 0405/1 hrsz-ú részéről, átminősítési kérelmet adott be- Szántó művelési ág-ra.( Bányát szántóra átminősíteni? ) 2016 Május 12-én az ÚT Híd Kommunális létesítményeket építő KFT, 1/1 hányadú tulajdonjogot jegyeztetett be erre a területre.
1 hónappal később a DDC a bányászati jogot átruházta a KKH kft-re, amelynek tulajdonosa ugyanaz a személy, mint az Út híd KFT tulajdonosa.
2017 március 2-án a KKH kft a 4 számú kavicsbánya teljes területére környezethasználói jogot kapott.
Majd 2017.05.22-én hulladékgazdálkodási célzattal előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a pest megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának érdi járási hivatalához, mely szerint napi 900t kapacitással, összesen 700.000m3 törmelékkel töltenék fel a területen található 10hektáros tavat.
Vác Déli lakóterület, Mária Liget,és Václiget lakossága miután tudomására jutott a tervezet,amit zárójelben hagy jegyezzek meg, hogy csak egy isteni véletlennek köszönhetően történt meg,(mivel hogy az önkormányzat előbb megpróbálta eltussolni, majd amikor mégis kiderült a végsőkig tagadta hogy bármiféle ilyen történet készülne itt,aztán amikor már tagadni nem lehetett akkor nem hajlandó foglalkozni vele.....) a lakosság folyamatosan tiltakozott a tervezet ellen. Először természetesen a Váci polgármesteri hivatalnál, majd miután itt közölték, hogy nem tehetnek az ügyben semmit ( ami mellesleg nem igaz ), az eljáró kormányhivatalnál fejeztük ki tiltakozásunkat. Többször is, egyenként és közösségként is.
Városunk jegyzőjét az eljáró hatóság az ügyben több alkalommal is nyilatkozattételre szólította fel, első alkalommal jegyzőnk a fenti tervezetet a településrendezési eszközökkel nem összeegyeztethetőnek találta.
A Környezetvédelmi hatóság az engedélykérelmet első körben elutasította.
Ezután a kft fellebbezett, és Vác jegyzőjével egyeztetést folytatott. A fellebbezést követő másodfokú eljárásban már jegyzőnk a következőket nyilatkozta, idézem: Tájékoztatásunkban pontatlanul értelmeztük a HÉSZ-t, mivel a kft terveiben, nem megengedett beépítés nem szerepel, sőt a terület keleti oldalára tervezett védelmi erdőterület telepítése, éppen a bányagödör (TÓ) feltöltésével valósítható meg, valamint az ingatlan nyugati oldalán a rendezési terv szerint KÖú jelzésű út kialakítása is a bányagödör feltöltésével valósítható meg. A fentiek alapján a járási hivatal részére JAVASOLJUK, hogy a tervezett tevékenység végzéséhez az engedélyt megadja.
Az érdi kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya 2018.01.26-án megállapította, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges, a hulladékgazdálkodási engedély mostantól kérelmezhető és megadható.
Sem a kormányhivatal, sem Vác városa, semmilyen módon nem vette figyelembe a lakosság tiltakozását,sőt városunk jegyzője annak ellenére javasolja az engedély kiadását hogy a hatályos HÉSZ szerint ez több ponton sem lehetséges.
HÉSZ/ 6.§ (2) b) Városrendezési Hatástanulmány készítendő: ha a területen a vasút menti gazdasági területek átépítése esetén a vasút felőli városkép, látvány megfelelőségének igazolására
- h) a táji-környezeti adottságokban maradandó változást okozó közúthálózatfejlesztés és a felszíni vizek medrének megváltoztatása esetén
- k) ha az új területhasználat vagy építés, környezeti hatása, környezet- és/vagy természetvédelmi szempontból kiemelt szerepű, érzékeny területet érint
6.§ (4) A Városrendezési Hatástanulmánynak tartalmaznia kell különösen
- b) a térségre vonatkozó közlekedési vizsgálatot
- f) a beavatkozás városképi vizsgálatait, valamint
- g) a beavatkozás környezetminőséget, a természet értékeinek létét, védelmét befolyásoló hatásainak komplex vizsgálatait és értékelését.
Vagyis mindezeket figyelembe véve környezeti hatástanulmány elkészítése márpedig szükséges.
HÉSZ/ 17.§ A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme
- A terület (Vác) a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „Fokozottan érzékeny terület”. A felszíni szennyeződésekkel szembeni fokozott érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, az Északi és a Déli vízbázis hidrogeológiai védőövezetén belül pedig kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során.
- A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
17.§ (9) A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai alapján a természetközeli állapotú állóvizek partélétől mért 100 m széles védőtávolságon belül új építés csak abban az esetben megengedett, ha az feltétlenül a vízhasználathoz kötődik (pl. stég, zsilip, gát).
HÉSZ/
76.§(1) b) szerint A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek: patakok, erek, tavak-tározók medrei
(3) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak elvi építési engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
Az ökológiai értéket képviselő vízfolyások, állóvizek medrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat mint ökológiai folyosókat, vizes élőhelyeket érintő változtatások (pl. mederalakítás, vízháztartást befolyásoló beavatkozások, növényzet eltávolítás kerítés- és bármi egyéb építés, csak a természetvédelmi szakértő közreműködésével, vagy szükség esetén a természetvédelmi hatóság bevonásával történhet.
(6) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
- a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
- b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
- c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
HÉSZ/18.§ 1. A zaj és rezgés elleni védelem
- b) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, továbbá szolgáltató tevékenység esetén Vác város helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
HÉSZ/ 25.§ A beépítésre nem szánt területek általános előírásai
- b) mely szerint „A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli.”
Napi 45 forduló szerepel a tervezetben 20tonnás jáművekkel, igaz én még nem láttam olyat hogy Pista bácsi a Burgundia utcából egyszer élünk felkiáltással 20tonnás kocsit rendel a tető lebontásához,ez így nem életszerű. Az ilyesmit konténerekkel oldják meg az emberek, amiből viszont nemigen lesz 20t / forduló inkább csak 10-12 . Ez esetben viszont, a teherautók száma már a duplája vagyis 90 forduló 8 óra alatt.
Az nagyjából 5percenként egy teherautónyi törmelék elrobogását jelenti a házaink között, ami már az országos főutak forgalmához közelít, por és zaj hatásai katasztrofálisak tekintettel arra hogy a Nemzetőr utat kívánják használni erre a célra ami egy föld út a kertvárosban. Ez beláthatatlan következményekkel járhat.
Összefoglalva: A HÉSZ mintegy 16 pontjába ütköző (bár egy jogász alighanem még találna vagy tizet), és a lakosság 99% által nem támogatott projekt Vác városának jegyzője szerint nemcsak rendben van, de egyenesen javasolja az engedély megadását.
Jegyzőnk két, azaz kettő, a hatályos szabályozási tervben szereplő ténnyel indokolta álláspontját.
Véderdő a vasút és a Gödöllői út kereszteződésétől nagyjából a DCM horgásztóig.
Kiváló gondolat, minél több a zöld terület annál jobb, meg is kérdeztem gyorsan az egykor a bánya köré a véderőt ültető bányakapitányt, hogy miért nem ültettek erre a szakaszra is, anno valamikor a 2000es években ilyet, azt válaszolta: mert nem írta elő senki.
Most valaki előírta, bár nem világos hogy miért
Hiszen ha látnok volt és tudta, hogy itt hulladéklerakó lesz, és a vasút felőli panorámáért aggódott, akkor a fenti kereszteződéstől a gombás patakig is elő kellett volna írnia a véderdő telepítést, mivel itt jelenleg is működik egy pontosan ugyanilyen hulladék-lerakó, ami higgyék el semmivel sem szebb látvány, mint a bányatavak nádasai felett köröző madarak.
Más egyéb ötlet nem jut eszembe, mert pillanatnyilag itt nincs mit védeni a vasút zajától, és egyébként is ha a hulladéklerakó zajterhelése egy kicsit sem volt aggályos a környezetvédelmi hatóságnak, akkor a rekreációs park működésénél,mégis milyen zajterheléssel számoltak a szabályozási terv készítői?
Vagy a hulladéklerakót védjük a vasút zajától?
Ráadásul a Véderdő akár már holnap telepíthető lenne, hiszen a vasút és a bánya közötti mintegy 30 méter széles terület erre kiválóan alkalmas… csak ugye sosem volt előírva…
Lehet, hogy városunk hosszútávra is előrelátó építészei már az 50-100 év múlva megnyitó szabadidőpark, vagy mint azóta kiderült, az egyik élelmes képviselő ingatlanspekulációinak végterméke egy lakótelep lehet majdan, talán azt látták ide már évekkel ezelőtt és ezért kell a véderdő? Csak akkor meg az nem világos hogy a terület ellenkező oldalára miért képzeltek egy 4 sávos utat,véderdő nélkül? Ráadásul a jelenlegi tulajdonos amint megkapta a környezethasználati engedélyt kiirtott kb. egy hektárnyi véderdőt, ha nem szólok be az önkormányzatra kiszedik traktorral az egészet....
Szeretve tisztelt jegyzőnk második pontja az a bizonyos négysávos út.
Rendkívül komoly feladat ennek, a -tervek szerint- városi fő útnak ,az értelmét kibogozni, gondolkodtam órákig rajta, hogy kitaláljak egy útvonalat, honnan - megyek hová, egy feladatot,vagy bármit ami indokolttá teszi valakinek,hogy ezt az utat a használja, de ha az eltévedt turistákkal,és betonüzem dolgozóinak azon hányadával akik ebben az irányban laknak nem számolok, akkor jelenleg nem tudok ilyet mondani.
A 2/A út Sződligeti lejárója, és a gödöllői út majdani 4 sávosítása plusz 2db körforgalom,teljesen indokolatlanná teszi ennek az útszakasznak a megépítését, nem beszélve arról hogy további tavakat kellene teljesen vagy részlegesen betemetni ahhoz hogy megvalósulhasson és a gödöllői úton egy vasúti felüljáróban teljesedjen ki -néhány milliárdocska elköltése után- a mi szentírásunk, a rendezési terv.
Vác déli lakóterületein, Mária ligeten, és Václiget-en jelenleg, a főútvonal kivételével, egyetlen bitumenes utca sincs.( de 4 sávos körút az lesz!) Játszótér nincs, járda csak ha csinálsz magadnak,(de az autók úgyis szétcseszik...)Közvilágítás is csak elvétve. 2017 márciusától mostanáig a környék lakosai foggal, körömmel küzdöttek a tervezett hulladéklerakó létesítése ellen. Nem azért mert sajnálják a pénzt egy vállalkozó szellemű embertől, hanem mert soha senki nem kérdezte meg őket, hogy akarnak e vajon egy ilyen létesítmény tőszomszédságában élni életük végéig. Vicces hogy ha valaki kocsmát akar nyitni, akkor az összes szomszédjának beleegyezése szükséges ehhez, ha hulladéklerakót akkor viszont senkinek semmi köze hozzá......
Nyilván nem véletlenül, nem kérdeztek meg minket,hiszen a szóban forgó területtől mindössze 1km-re már működik egy ugyanilyen hulladéklerakó. Így nap mint nap láthatják, és hallhatják az itteniek,(és néhányan 30 éve szívhatják a port...) mivel jár egy ilyen létesítmény. Habár ennek működése, az eljáró Környezetvédelmi hatóság végzése szerint, semmilyen részletében nem aggályos, a környezetet semmilyen módon nem károsítja, a könyék lakosainak életét semmilyen módon nem befolyásolja, azért MI örülnénk ha az az ember aki ezt a határozatot hozta egy fél napra kiülne a hulladéklerakó melletti útra... azért csak egy félre hogy még legyen ideje elmenni délután a tüdőgondozóba kivizsgálásra, és szembesülhessen a ténnyel hogy fél nap alatt 30 évnyi dohányzással egyenértékűen károsodott a tüdeje a por miatt....
És most jöjjön a leggusztustalanabb rész...
Miután kiderült hogy mik a tulajdonos tervei, természetesen megkerestük körzetünk képviselőjét Kiss Zsolt Jánost. Először nem tudott semmit, aztán tagadta hogy bármi ilyesmi készülne itt, aztán papírokat kért be(valahonnan),ezek sajnos nem jöttek meg még mindig,de másfél év alatt egyszer sem sikerült személyesen beszélnünk vele,legalábbis én három beígért és elmaradt találkozó után feladtam... A Város jegyzője Deákné Dr.Szarka Anita, ahogyan fentebb már említettem némi személyes megbeszélgetés után 100% os fordulattal lelkesen támogatja a projektet, amit leginkább a következő kijelentésével tett meg: "A tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat köteles." Ami azért eléggé érdekes kijelentés, ha figyelembe vesszük a fentebb már említett pontokat ahol a Helyi Építési Szabályzat konkrétan előírja a környezeti hatásvizsgálatot. Ezt neki mint a város jegyzőjének tökéletesen tudnia kell. A Sződligeti önkormányzat,(mivel feléjük viszi majd a port a szél) hivatalos levélben tiltakozott a tervezet ellen. Városunk Polgármestere Fördős Attila finoman szólva elhajtotta őket a picsába,mondván: a környezetvédelmi hivatal nem talált aggályosnak semmit. Naná hogy nem, csakhogy a hivatal kiemelte a határozatában hogy a tevékenységnek HÉSZ-nek meg kell felelnie. És mivel a mi tisztelt jegyzőnk szerint ez "A tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat köteles," így nekik is megfelelt, hiszen így a környéken lakók semmilyen módon nem szólhatnak bele..... Képviselő testületünkből mindössze egyetlen ember foglalkozott érdemben velünk: Kászonyi Károly. Megpróbálta sürgősségi eljárással a testület elé vinni az ügyet, hiszen nagyrészük valószínűleg a mai napig nem is tudja mi készül itt. Leszavazták. Megpróbálta a következő ülésre napirendi pontként beterjeszteni. Leszavazták. Erről nem beszélünk....ez a váci képviselőtestület álláspontja.
Szöget ütött a fejembe hogy miért akar valaki napi 900tonna kapacitású kőtörőgépet telepíteni ide....? Aztán eszembe jutott hogy a környék tele van az átkosból megmaradt már bezárt gyárakkal.... amiket el kellene bontani.... Csakhogy ezek mindegyike olyan irgalmatlanul tele van mérgező anyagokkal hogy ha innen egy téglát bedobsz a szomszéd kútjába még a veteményese is kipusztul.... Szóval Sződiek,Gödiek,de talán még a Budapestiek is készülhetnek, mert hamarosan importálhatják az ivóvizet.....A Váciaknak már mindegy, mert az itteni kutakat már lezárták 100 évre...pont az egyik ilyen gyár miatt. Persze a katasztrófavédelem szerint semmi ok az aggodalomra. "létezik olyan technológia amivel ez biztonságosan kivitelezhető,megoldható". Nagy kár hogy a profit nagy részét elvinnék a költségek, de nincs miért aggódni a magyar vállalkozók rendkívül élelmesek......
Egy poén a végére:
A Vác városa által elfogadott és a HÉSZ-be integrált Lipcsei charta, az elmaradott, hátrányos helyzetű területek felzárkóztatását és fejlesztését irányozza elő, külön kiemelve a Csatamaző-i (vác déli lakóterület) térséget.Ez tök szuper, de ha a képviselőtestület számára az jelenti a ’felzárkóztatást’ hogy egy hulladéklerakót létesítenek itt, ami a következő 50 évre lehetetlenné tesz bármiféle rekultivációt vagy értelmes hasznosítást, és aztán újabb 40 évbe telik mire környezetünk ezt kiheveri, akkor az itt lakók köszönik szépen, de nem szeretnének „felzárkózni” .
Minden adat és információ ami itt szerepel,valós !
Bármikor fellelhető nyilvános adatbázisokban.
Ha valaki nem találja elküldöm a linket.
